2009. január 17., szombat

SzoMbaT

Őrülten készülök a hétfői-keddi vizsgákra. Utálok állandóan álmos lenni... Ismerős érzés, hogy fel kell kelnem, de szédülök és zúg a fejem. A menetrend: leteszem Emmát este 8-9 között, és ő alszik vígan durmolva éjjel 2-3-ig. Én kb. 9-től alszom, általában a nagyszobában, mert egyszerűen eldőlök, mint egy zsák (A. meg hagyja, hadd aludjak, rendes:)) Aztán 2-3 körül jön A., hogy Emma éhes, ordít. Megyek, megszoptatom, majd mikor elalszik újra, akkor kiülök a nagyszobába tanulni, a következő ébredésig. Akkor megint szoptatok, majd megint eldőlök :)
És reggel olyan álmos vagyok, hogy borzasztó.

Tegnap jó napom-pom-pom volt (mondaná Pompom). Délelőtt kendőkötős tanfolyamon voltunk Emmával. Hú, kezdem megérteni azokat, akik szenvedélyes kendőgyűjtők. Gyönyörű kendőket láttam, brutál árakon :( Nem baj, majd szerzek az e-bay-en olcsójér'!
Aztán délután elmentünk négyen (J., Nagypapa, Emma meg én) szánkózni a Nemjuteszembehova (álmos vagyok)... Emmát magamra kötöttem, és hajrá! Az első pár csúszásnál még kicsit féltem, aztán visszaszoktam. Nagyon királyság volt! Mondjuk Nagypapát se sűrűn hallom így kacagni. J. meg most tanul kormányorni, egész ügyes :)

Este meg készre csináltam a vizsgákra a beadandókat, amiket már elkezdtem, de most gatyába ráztam őket. Egész jók lettek... Majd meglássuk. Hát, megint az esélytelenek nyugalmával indulok neki, mert Emmától nem nagyon tudtam tanulni, és az éjszakai tanulás sem olyan jó, mint régen. Most túl fáradt vagyok hozzá, és sokszor csak bambulok a papírra... Biztos hős vagyok, nem? De, de!! :))
A. nagyon jó fej, mindenben segít. Remélem letudom ezt a két vizsgát, aztán megint nyugalom lesz egy kicsit. Lehet elemézni meg akadémiázni. Az is jó időtöltés...

Holnap jön Á., kicsit gyakorolunk az ének vizsgára... Nagyon brutális lesz. Ha nem húznak meg, biztos valami isteni sugallat lesz benne. Bőszen imádkozom is :)) Muszáj lenne, hogy sikerüljön (meg a vizuális is), mert nehogy már ne legyen meg a félévem... Broáfos lenne, ha megint fel kéne venni ezt a két tárgyat...
Na, de erre nem is gondolok, inkább megyek lefeküdni...

Nincsenek megjegyzések: