2008. december 23., kedd

2008. december 20., szombat

Terhesség (eszmefuttatás)



Már várandósan is sokat gondolkodtam azon, hogy milyen hamar eltelik a 9 hónap, és aztán folytatódik itt kinn valami mással... Mégis mennyire meghatározza az életünket. Kinek milyen volt a terhessége... Ismerek olyat, aki elvesztette a férjét közben, aztán veszélyeztetetten végigfeküdte, úgy hogy kutya sem nyitotta rá az ajtót...
Ehhez képest nekem az első is könnyű volt, de a második meg gyönyörű! Igaz, hogy inzulinos voltam, vagyis naponta legalább 3x adtam inzulint és 5-6x mértem vércukrot (igen, 9 szúrás!), hetente jártam orvoshoz (főleg az elején, amit naaaagyon nehezen viseltem). Aztán a nyár tényleg nagyon jó volt: Kolompos majd Linux Tábor, Balaton. Fitt voltam, mindent meg tudtam csinálni. Igaz, sokat is feküdtem, de fürdés, bicikli, nagy séták voltak. J-val sokat kellett foglalkozni, estére mindig nagyon lefáradtam. De ez volt az utolsó nyarunk, amit ketten töltöttünk. Jövőre már Emma is jön velünk... Hú, bele se merek gondolni, milyen fárasztó lesz a két gyerek... De majd kitalálok valamit. Két jó fej, izgága gyerek lesz körülöttem. Hurrá!! :))

Erről K. kut eszembe, aki (amikor Emma miatt aggódtam a pocakban) mindig azt mondja, hogy "tedd az Úr vállára". Jaj, de igaza van. Biztos nem vagyok jól szocializálva, de néha olyan fáradt vagyok, hogy el sem hiszem.
Azért alapból nagyon jól érzem magam: van két gyönyörű gyerekem. A nagyobbik okos is, ezt már tudjuk :) Jó fejek, rendben vannak (koppkopp). Van egy jó fej, okos, szupertoleráns férjem, aki odavan értünk. Van hol laknunk, van autónk. Szuper :)

Tegnap elszaladtam pár dolgot beszerezni (Teszvesz város karácsonyra J-nak), és a metróaluljáróban ott ült egy cigány asszony egy J. korú gyerekkel. A Kiskarácsonyt énekelték. Tragikus volt. Nem tudták a szöveget. Nem elég, hogy kint ülnek a hidegben, de rajtuk röhög mindenki, mert összevissza énekeltek. Hát, ez is élet... Szerencsére az én gyerekeim nem oda születtek.


(betettem két erdélyi képet, az egyik fekszik véletlenül, de nem tudom kiszedni)

2008. december 19., péntek

Új babakocsi

Tegnap a futóbabakocsival BKVztam... Hát, a végén már imádkoztam hogy érjünk haza. A mozgólépcsőn majdnem felborult (de komolyból), csomó helyen nem fért el, ahol a Graco simán elmegy. Tényleg csak futásra használom majd... De amúgy nagyon szuper, olyan simán halad, egyáltalán nem rázkódik.

Tegnap és ma

... nagy túrát tettünk Emmával a suliban. Tegnap is és ma is vizsgáztam. A lányom meg átaludta, ma egészen hazáig :) Nem semmi volt. Imádnivaló, hogy mindig igy bealszik, mikor arra van szükség. Egy jófej tündér-angyalszárny.

J. volt tegnap az óvodai ünnepségen a mesélő. Húúú! Gyönyörűen mondta a szöveget, és jó hangosan. Ő, aki azért volt gomba (!) a kiscsoportos ünnepségen, mert az óvónéni félt hogy nem mer megszólalni... Jaj, de büszke voltam. Persze nem tudta titokban tartani, hogy fog szerepelni, de ez nem is volt elvárás. Inkább örültem, hogy meri otthon gyakorolni... Két hete a betlehemezést hallgattuk, már mi is tudjuk :)

Emma éjjel már kb. egy hete csak 1x ébred, 1-3 között, aztán alszik tovább.
Amíg A. nagyon köhögött, addig kinn aludt a nappaliban (önszántából). Addig J. bekéredszkedett hozzám :) Nagyon jó volt kétoldalt két szuszogó kis/nagy csomagot hallgatni éjjel. J. sose aludt velünk, de most kipróbálta, és tetszett neki :) Mindig a saját ágyában akart aludni, már újszülöttként is. Addig ordított, míg mi végkimerülésben betettük a kiságyába, ahol aztán fél napot aludt... És azóta is csak mocorog-ficereg, ha velünk aludna a délutáni alvásnál.
De most jót aludt :) Én nagyon élveztem: még sose láttam igazán, milyen amikor alszik, fintorog, motyog, fogat csikorgat :)

Emma meg nem az orrában lévő anyatejtől szörtyögött, hanem kicsit náthás lett. Szívjuk az orrát, és egész jól birja. Mondjuk szerencsére nem zavarja a szopásban, alvásban semmiben. Talán csak engem zavar, mert szörtyög kicsit :) De amikor ébred, leszivjuk éjjel is, és akor alszunk tovább csendben :)

2008. december 10., szerda

Az élet Emmával

Ketten vagyunk itthon, és jól megvagyunk. Az első hetekben A. is itthon volt. Nagy segítség volt. Csak kértem, és már ugrott is: teát, kaját hozott, boltba ment, mosott. Még egy pótágyat is csinált Emmának a mi ágyunk mellé. Szuper lett :) Azóta Emma mellettem szuszókázik. Vagyis most éppen hörtyög-szörtyög, mert anyatej ment az orrába. Olyan, mint egy kis röfi. Aranyos, de nem tudok tőle aludni, bár a fél arcom majd leszakad. J. hazahozott az oviból egy jó kis vírust... A. már elkapta, ő kint alszik a nagyszobában, mert nagyon köhög szegény. Én inkább náthás vagyok, dugul az orrom és krákogok. Remélem az ének vizsgáig elmúlik :((
A napjaink nyugalmasan telnek (ha éppen nem az egyik tanszéken elveszett indexemet keressük): reggel elvisszük az oviba J-t, aztán bevásárolunk, majd hazajövünk. Szupertuti, hogy végre van keret és tudok ebédet rendelni. Így legalább amíg Emma alszik, a lakásban is tudok ezt-azt csinálni. Kezd elfogyni a szennyes és a konyha is elég tűrhető már :) A fürdőszobát is rendbe tettem :) Szerintem a védőnő szépeket gondolhatott rólam. Na de először ezerrel szoptattam, aztán meg kórházban voltunk...

Ja, a kórház :) A szuperkékfényes vízágy. Emmának. Nekem csak egy matrac jutott az anyaszobában a földön. Kicsit röhejes volt, mindenkit alulról láttam. De kegalább csak a hétvégén voltunk benn, úgy ahogy a dokinénivel megbeszéltük. És Emma kisápadt, már nem sárga:)
És hízik, mintha muszáj lenne neki. Most behozza az eddigieket, már 4 kiló. Biztos ez másnak kevés, mert pl. E. kisfia 8 hónaposan 10 kiló :)) De nekem J. a 18 hós oltásnál volt annyi, úgyhogy Emma nincs is nagyon lemaradva :) Már hurkás is, és a keze sem olyan pókszerű :)

A nővére is jó fej. Tegnap N-val voltak focizni. A nem volt, merthogy beteg. Jönnek haza, J. persze megint vetetett újságot :=I Volt benne 3 gyűrű, J. szét is osztotta. Egyet magának, egyet nekem, egyet az apjának (vicces rózsaszín). Aztán azt mondja: "-Ha nem lennék ilyen jószívű, most 3 gyűrűm lenne."
Hát így :)

2008. december 8., hétfő

Mikulás


Felénk is járt... Hozott sok csokit, cukrot, minden egészségtelent :) Na jó, nem, mert aszalt gyümölcsöt is hozott, a fiúknak meg kockapókert... Hm.

Emmának semmit se hozott, J. szerint minicicit kellett volna a cipőcskéjébe raknia :)))) (van humora, biztos nem tőlem örökölte)