Az élet Emmával

Ketten vagyunk itthon, és jól megvagyunk. Az első hetekben A. is itthon volt. Nagy segítség volt. Csak kértem, és már ugrott is: teát, kaját hozott, boltba ment, mosott. Még egy pótágyat is csinált Emmának a mi ágyunk mellé. Szuper lett :) Azóta Emma mellettem szuszókázik. Vagyis most éppen hörtyög-szörtyög, mert anyatej ment az orrába. Olyan, mint egy kis röfi. Aranyos, de nem tudok tőle aludni, bár a fél arcom majd leszakad. J. hazahozott az oviból egy jó kis vírust... A. már elkapta, ő kint alszik a nagyszobában, mert nagyon köhög szegény. Én inkább náthás vagyok, dugul az orrom és krákogok. Remélem az ének vizsgáig elmúlik :((
A napjaink nyugalmasan telnek (ha éppen nem az egyik tanszéken elveszett indexemet keressük): reggel elvisszük az oviba J-t, aztán bevásárolunk, majd hazajövünk. Szupertuti, hogy végre van keret és tudok ebédet rendelni. Így legalább amíg Emma alszik, a lakásban is tudok ezt-azt csinálni. Kezd elfogyni a szennyes és a konyha is elég tűrhető már :) A fürdőszobát is rendbe tettem :) Szerintem a védőnő szépeket gondolhatott rólam. Na de először ezerrel szoptattam, aztán meg kórházban voltunk...

Ja, a kórház :) A szuperkékfényes vízágy. Emmának. Nekem csak egy matrac jutott az anyaszobában a földön. Kicsit röhejes volt, mindenkit alulról láttam. De kegalább csak a hétvégén voltunk benn, úgy ahogy a dokinénivel megbeszéltük. És Emma kisápadt, már nem sárga:)
És hízik, mintha muszáj lenne neki. Most behozza az eddigieket, már 4 kiló. Biztos ez másnak kevés, mert pl. E. kisfia 8 hónaposan 10 kiló :)) De nekem J. a 18 hós oltásnál volt annyi, úgyhogy Emma nincs is nagyon lemaradva :) Már hurkás is, és a keze sem olyan pókszerű :)

A nővére is jó fej. Tegnap N-val voltak focizni. A nem volt, merthogy beteg. Jönnek haza, J. persze megint vetetett újságot :=I Volt benne 3 gyűrű, J. szét is osztotta. Egyet magának, egyet nekem, egyet az apjának (vicces rózsaszín). Aztán azt mondja: "-Ha nem lennék ilyen jószívű, most 3 gyűrűm lenne."
Hát így :)