2009. január 8., csütörtök

Mindig van valaki...

Nehéz lenne hit nélkül élni vagy az embernek talán lehetetlen is. Gyerekkorom óta hiszem, hogy bármiben lehet hinni. HA CSAK ABBAN, HOGY HOLNAP IS KISÜT A NAP, AKKOR ABBAN...
Amikor gyerek voltam, abban hittem, hogy kitörhetek, hogy más életem lesz. Ez sikerült. De emlékszem, hányszor hallottam, hogy hülye vagyok és úgyse, és persze, mert én mindenkit lenézek... És igen, hülye vagyok, de mégis, viszont mindig igyekszem, hogy ne nézzek le senkit. Nem felejtem el, honnan jöttem. De, mégis vannak, akiket lenézek: a tudatosan rosszindulatúakat, a nemtörődömöket, a vállrángatókat. Hú, amikor mások feladják... Azt sem bírom.
Tegnap tesiből vizsgáztam: katasztrófa volt. Emma nagyon korán kelt, iszonyú álmos voltam. Talán, ha a tanárnő nevemet kérdezte volna, azt se tudtam volna... Hú, kettest kaptam, de nem rajtam múlt. Iszonyúan szégyelltem magam ezért a leszereplésért, de nem tehetek semmit... Könnyű mondani, hogy nem hajtok most jó jegyre, mert az itthoniak a fontosabbak, de akkor is :(

Mindig van valaki...
Aki segít, ha baj van. Ezt is úgy tanultam. És mindig van valaki, aki gondol rád, még ha nem is tudod.
E. mindig küldözget mindenféle pps-eket, szép szövegekkel, mert E. nagyon kedves. Az a kihalóban lévő fajta, aki mindent megtesz másokért. Jól ki is használják... (pfujj, milyen duma!)
De nekem is mindig küldi, és ez tök jólesik.
Tegnap gondolkodtam, hogy milyen régen barátok vagyunk A-val. Majdnem 25 éve - még leírni is borzasztó. Az járt a fejemben, hogy ő az aki elviseli azt, ha hónapokig nem hall rólam, sőt, egyszer évekig nem tudtunk egymásról... Mégis a legbizalmasabb, legjobb barátom. Olyan "őismertrégenisamikormégmásvilágvolt" érzésem van mindig, mikor beszélgetünk. És a szüleit is szeretem. Az apukája már régen mondja, hogy tegezzem, de valahogy nem megy. Ő nem változott 20 éve, nekem mindig ilyen korú volt, mindig mosolygó, vidám ember. Nagyon tisztelem.

Karácsonykor sokat gondoltam a barátaimra, de nem volt energiám írni nekik. Remélem, érezték. Tök fura, hogy (pl. az éjjeli szoptatások közben) mennyi minden és mindenki jár az ember fejében... Sok rég nem látott ember is eszembe jutott...

Nincsenek megjegyzések: